BALOGH VIKTÓRIA: A SZIVÁRVÁNY LÁBÁNÁL
Hogyan öröklődhetnek tovább a hagyományok, miként módosulhatnak, rakódhatnak egymásra és lehetnek hatással az egyéni sorsokra? Hogyan értelmezhető újra a vidéki lét és miképpen van kapcsolatban a városival?
Mindezekre egyfajta személyes és lehetséges kollektív válaszként felel A szivárvány lábánál fotókönyv, mely a kertművelés és a természetközelségben kialakított lét kísérletének vizuális lenyomata: megfigyelés és rácsodálkozás. A cím az álomszerűséget erősíti, ugyanakkor a realitás talajára húz vissza: a szivárvány lábát sosem érhetjük el. Az elérhetetlenség érzése fogalmazódik meg az egyedi fotográfiákban, amelyeket, egyfajta reményként, a szivárványt ábrázoló gyermekkorban fotózott képpár hoz egyensúlyba. A képek a kitűzött cél – a szivárvány lábának megtalálása – felnőttként való elérésének allegóriájává válnak. Mindezek mellett egy konkrét, tudatosan felépített alternatívaként jelenik meg Erik példája. Az Erik videóban látható A-frame eszköz jelenik meg az azonos nevet viselő installációban. Az A-frame a permakultúra kialakításának első fázisában használt vízszintező eszköz, egy egyszerű inga, melyet az installációban egy mágnes zavar meg, ami ezáltal természetes helyzetéből kimozdult.
A napjainkban exponenciálisan gyorsuló fejlődés 2020 tavaszán egy pillanatra megállt, és sokaknak volt lehetősége megérezni: követhetetlen a minket körülvevő fejlődés sebessége és kibillent a természet és az ember közötti egyensúly.
Ennek az állapotnak – ami az egész projekt kiindulópontja is egyben – a lenyomata az A-frame installáció.
Balogh Viktória, 2021
///
VIKTÓRIA BALOGH: AT THE END OF THE RAINBOW
How are traditions passed down over generations? How are they altered and layered upon each other, and how do they affect individual lives? How can rural life be reinterpreted, and how is it connected to urban life?
The photobook At the End of the Rainbow is a kind of personal and possible collective response to these questions, a visual imprint of the attempts for horticulture and establishing a conscious lifestyle close to nature. It is both an observation and an act of awe. The title reinforces the dreamlike atmosphere, yet it also steers us back to reality: after all, we can never reach the end of the rainbow.
This feeling of unattainability is conceptualized in the individual photographs, which are balanced by the childhood image pair depicting a rainbow, as an expression of hope. The images become the allegory of attaining the goal–finding the end of the rainbow–as an adult. In addition, the example of Erik appears as a specific, consciously constructed alternative. The A-frame tool presented in the video Erik also appears in the installation of the same name. The A-frame is a leveling device used in the first phase of permaculture development: it is a simple pendulum that is disturbed by a magnet in the installation, and is thus dislocated from its natural position.
The exponentially accelerating development of our times has come to a momentary halt in the spring of 2020, and many had the chance to experience how the pace of progress is impossible to keep up with, and that humanity is out of balance with nature. The A-frame installation is an imprint of this condition–which is also the starting point of the whole project.
Viktória Balogh, 2021
