GÁBOR ENIKŐ: FÉNYFAKTÚRÁK
A természetelvű fotografálást alkalmazó festő, Gábor Enikő képalkotó metódusa, hogy a fotografálás aktusától először megfordítja, majd fordult folyamatának középső fázisában vissza, „klasszikus” állapotába tereli a festés folyamatát, ezáltal lesz a megszokott festői befejezés eredménye az elkészült fotó. A lefestés szándéka a fotografálással megvalósult, a fotó az ábrázolt perfekt kétdimenziós imitációja. Miközben a természet által inspirált festő munkája kezdetén nem-ábrázolásból épít vizuális imitációt, víziót formál, a fotó birtoklásával, a tökéletes ábrázolttal rendelkező festő lebont, elvesz, a tökéletest lerombolja. A teljes vagy részleges megszüntetés és ennek nem imitatív, pozitív festői jelenléte, a szelekció módszere, a jelentéktelen, a fölösleges kiiktatása, behelyettesítése nonfiguratív, emotív tartalmakkal, a jelentős, ily módon más, immár szubjektív kontextusban való bemutatása s e motívumok belső összetevőinek átértékelése egyszerre megszüntető, romboló és ugyanakkor újraépítő folyamat, mely az alkotás utolsó fázisában megszüli a metamorfózist, a festménnyel egylényegű, szubjektív fotográfiát.
Konkoly Gyula, 1998.
///
ENIKŐ GÁBOR: LIGHTFACTURES
The creative method of the painter Enikő Gábor, applying photographs taken in a natural way, is the following: first, from the action of taking a snapshot, she turns over the whole process, then in the middle phase of the above process, she drives back the process of painting to its "classical" state of affairs and this way the completed photo is the result of routine painterly accomplisment. The intention of painting is finally perfected with the help of photographing, the photo is the perfect two-dimensional imitaion of the represented subject. While the painter, inspired by nature, at the beginning of his work builds up a visual imitation from non-representation, shaping a sort of vision, possessing the photo, the painter, having the perfectly presented subject, destroys, demolishes, takes away from the once perfect image. The total or partial ceasing and its imitative, positive painterly presence, the method of selection, the elimination of insignificant and superfluous, its substitution with non-figurative and emotional contents means finally to put into a subjective context the previously important things, revaluating the inner components of these motives. Therefore, this is a ceasing, destroying process, and at the same time a rebuilding one, which in the last phase of creation gives birth to metamorphosis, subjective photography, which is consubstantial with painting.
Gyula Konkoly, 1998.
Az alkotó elérhetősége / Artist's contact information:
http://gaboreniko.hu/
