SZALONTAI ÁBEL: HATÁROKON ÁT
Végre itt a csend. Nem akarok mondani semmit.
Kharón ladikján sem hallani szót, miután az utas kifizette azt, ami jár. Ezután már a hírhedett kutya sem ugat. Csend van. Amit látok, arról nem lehet beszélni azonképpen, valamint a zenéről sem, hogy miért hallgatom, behunyt szemmel boldogan.
Látom és hallgatom a víz csobbanását, mint valami ősi, hangtalan zenét.
Érzem, hogy ez a zene a látványban úgy kel életre, mint tökéletesen komponált szimfónia, hiszen minden igaz és természetes benne.
Lehet persze mindez a képzelet szüleménye. Lehet játék, nyugalom vagy akár nyugtalanság.
Azt érzem, hogy nem akarok mást megörökíteni ezeken a képeken, mint amit és amint én látok.
Pintér Gábor és Szalontai Ábel, 1999.
///
ÁBEL SZALONTAI: CROSSING BORDERS
Silence has come at last, l am not going to say anything. We hear no words even in Charon's boat after the traveller has paid what is due. At this moment the infamous dog doesn't bark, either. Silence is all around. Nothing is spoken about anything, whatever I see, just like about music why I listen to it happily, with my eyes closed. I see and hear the sound of water as if it were some ancient, soundless music. I feel that this music becomes life like perfectly composed symphony radiating everything that is true and natural. All the above can, of course, be the creation, imagination or game. I feel that the only thing I would like to show on these pictures what I see. And how I see.
Gábor Pintér and Ábel Szalontai
Az alkotó elérhetősége / Artist's contact information:
http://abelszalontai.com/
